Az eredménylistában két öt kilométeres részidő majdnem egyforma. Ez rendezett versenyre utalhat, de ugyanaz az átlag elrejthet megállást, gyorsítást és hullámzó iramot is. A maratoni részidő akkor válik igazán hasznossá, ha tudod, honnan indul az óra, mekkora távot fed le az adott sor, és mennyi részletet sűrít egyetlen számba.
Az eredménylista ellenőrzőpontokat mutat, nem folytonos filmet
A hivatalos részidő alapja egy meghatározott pályaponton rögzített áthaladás. Két ilyen időpont között tudjuk, mennyi idő telt el, de ebből nem következik, hogyan oszlott el az idő az útvonalon. A szakasz lehetett végig egyenletes vagy ingadozó, és lehetett benne rövid megállás. Az átlag mindezekből ugyanazt a hányadost készíti: eltelt idő osztva a szakasz távolságával.
A 2026-ban közölt, bostoni maratoni részidőket elemző kutatás 78 912 célba érő 2015–2017 közti adataiból irambeosztási mintázatokat különített el. Az öt kilométeres pontok mellett félmaratoni áthaladást is használt. Az ilyen adatbázis nagy léptékben mutatja meg a lefolyások közti különbséget. A részletes, pillanatról pillanatra történő haladást azonban nem ugyanebben a felbontásban látja.
A saját elemzésedben ezért érdemes megfogalmazni, mire keresel választ. Az egész verseny beosztását szeretnéd áttekinteni, vagy azt, mi történt egy konkrét frissítő közelében? Az elsőhöz a hivatalos szakaszok sokat adhatnak. A másodikhoz a saját emlékezet, az órás felvétel és a pontos helyszín együtt lehet használhatóbb. A kérdés részletessége határozza meg a szükséges adat részletességét.
Először tisztázd a kumulált idő és a szakaszidő különbségét
A kumulált idő azt jelenti, mennyi idő telt el egy megnevezett kezdőponttól az adott áthaladásig. A szakaszidő két egymást követő áthaladás különbsége. Ha az 5 kilométeres sorban 25:00, a 10 kilométeres sorban 50:30 látszik, a második öt kilométer ideje 25:30. Nem az 50:30-at kell öt kilométerre osztani, mert az már az első tíz kilométer összegzett ideje.
A kivonást legbiztosabban másodperccel számolhatod. Az 50:30 összesen 3030 másodperc, a 25:00 pedig 1500; a különbség 1530 másodperc. Öt kilométerre osztva 306 másodperc/km, azaz 5:06 perc/km. A művelet egyszerű, mégis gyakran itt csúszik el egy gyorsan készített táblázat, különösen akkor, ha az óra:perc:másodperc formátumot tizedes számként kezeli valaki.
Mentsd el az eredeti oszlopnevet is. A split szó egyik felületen szakaszidőt, máshol áthaladási pontot jelölhet. Ha a képernyő alapján nem világos a jelentése, előbb nézd meg a rendező vagy időmérő magyarázatát. A saját táblázatban adj egyértelmű neveket: pályapont, kumulált idő, szakasztáv, szakaszidő, számított átlagtempó. Így később más is követni tudja a számításodat.
Egy fiktív maraton táblázata végigvezeti a számolást
Az alábbi adatok kitalált oktatási példát alkotnak, nem valós versenyző eredményét. A kumulált idők ugyanabból a kezdőpontból indulnak. A félmaratoni pontot külön sorban tartjuk, ezért a körülötte lévő szakaszok távolsága eltér az öt kilométertől. Már a táblázat felépítése is megmutatja, miért nem lehet minden két sort ugyanazzal az osztóval kezelni.
| Pályapont | Kumulált idő | Az előző ponttól eltelt idő |
|---|---|---|
| 5 km | 25:00 | 25:00 |
| 10 km | 50:30 | 25:30 |
| 15 km | 1:16:00 | 25:30 |
| 20 km | 1:42:00 | 26:00 |
| 21,0975 km | 1:47:45 | 5:45 |
| 25 km | 2:08:30 | 20:45 |
| 30 km | 2:36:30 | 28:00 |
| 35 km | 3:05:30 | 29:00 |
| 40 km | 3:35:00 | 29:30 |
| 42,195 km | 3:47:30 | 12:30 |
A 10–15 kilométeres rész 25:30, vagyis 5:06 perc/km; a 15–20 kilométeres rész 26:00, azaz 5:12. A 25–30-as szakasz 28:00, tehát 5:36. Ezek azonos hosszúságú részek, ezért a szakaszidőjük önmagában is közvetlenebbül összevethető. A későbbi nagyobb szám egyértelműen hosszabb teljesítési időt jelent ugyanarra a távra, de az okát a táblázat nem nevezi meg.
A félmaratoni sor környékén azonban más a helyzet. A 20–21,0975 kilométer közti 5:45 összesen 1,0975 kilométerre jut. A félmaratontól 25-ig tartó 20:45 pedig 3,9025 kilométerre. Ha az utóbbit öt kilométerként kezelnéd, hamisan gyors tempót kapnál. Alternatívaként a 20–25 közti teljes öt kilométert közvetlenül a két kumulált idő kivonásával számolhatod: ez 26:30, vagyis 5:18 perc/km.
Kép nagyításaA befutó előtti rövid rész nem ötkilométeres szakasz
A maraton 40 kilométer utáni része 2,195 kilométer. A példában erre 12:30 jut. Ez 750 másodperc osztva 2,195-tel, vagyis körülbelül 342 másodperc/km, nagyjából 5:42-es átlagtempó. Nem lenne értelme a 12:30-at a megelőző öt kilométer 29:30-ával nyersen összehasonlítani, majd hatalmas gyorsulásról beszélni. Először azonos mértékegységre és távalapra kell hozni az adatokat.
A rövid befejező szakasz ráadásul más eseményeket foghat össze: a cél közeledtével változó ritmust, fordulót vagy torlódást. A számolt átlag ettől még helyes lehet, csak az értelmezésében kell óvatosabbnak lenni. Egy rövid utolsó rész javulása nem mondja meg önmagában, milyen maradt volna a futás további öt kilométeren. A verseny lezárása külön helyzet.
Ha grafikont készítesz, érdemes a vízszintes tengelyen a valós távolságot használni. A 40–42,195 közti rész rövidebb, mint egy ötkilométeres ablak; ha minden sáv azonos szélességű, az ábra ezt könnyen elrejti. A tempó helyes kiszámítása mellett a megjelenítés is befolyásolja, mit olvasol ki a versenyből. Egy korrekt táblázat sokszor többet segít, mint egy látványos, de félrevezető görbe.
Azonos átlag mellett sok minden történhet két szőnyeg között
Két futó egyaránt 27:30 alatt tesz meg öt kilométert. Az egyik végig 5:30-as ritmusban halad. A másik például előbb megáll, utána gyorsabban fut, majd visszaáll kényelmesebb tempóra. A hivatalos szakaszátlag egyezik, a terhelés és a döntések lefolyása eltérhet. Ez a felbontás általános korlátja: a szakaszon belüli sorrend nem rekonstruálható egyetlen összesített időből.
A késői maratoni tempóesést elemző nagy adatbázisú kutatás is a részidőkből felismerhető mintázatot vizsgálta. Az ilyen megközelítés sok futás következetes összehasonlítását teszi lehetővé, de nem helyettesíti minden futó eseménytörténetét. A saját versenyednél ezért érdemes az adatok mellé röviden megnevezni a szokatlan megállást vagy taktikai váltást.
Egy praktikus módszer, hogy a táblázat mellé csak a fontos eseményeket írod: frissítőnél megálltam; hosszabb emelkedő; erős szembeszél; torlódó forduló; tudatos lassítás a társammal. Nem kell minden másodpercet megmagyarázni. A cél az, hogy a nagyobb eltérésekhez legyen visszakereshető háttér, és a számolást ne téveszd össze a történet teljes ismeretével.
Chipidő, rajtjel és saját óra: legyen közös a kezdőpont
Egy tömegrajtnál a rajtjel és a tényleges rajtvonali áthaladás között idő telhet el. A szervező különböző időket jeleníthet meg, és a helyezések szabálya is eseményfüggő. A 2026-os bostoni szabályzat például megnevezi a nettó idő szerepét. Ezt nem kell automatikusan minden más versenyre általánosítani; mindig az adott rendezvény tájékoztatója az irányadó.
Ha a saját órád a rajtvonalnál indult, de az eredménylistából a rajtjelhez viszonyított időt másolod, az első sorok között állandó eltérés keletkezhet. Ettől még egyik mérés sem feltétlenül hibás. Először a kezdőpontot tisztázd. A szakaszok különbségeinél egy azonos állandó eltérés kieshet, de a teljes célidő és az első rész összevetésében fontos marad.
Ugyanez igaz a befejezésre. Az órát később állíthattad meg, vagy az automatikus szünet közben kihagyhatott álló részeket. A hivatalos áthaladás és az órás aktivitás más feladatot szolgál. Nem szükséges mindenképpen egyformává szerkeszteni őket. Az elemzésben elég világosan megnevezni, melyik idősorról beszélsz, és miért térhet el a másiktól.
A másodperces órafájl részletesebb, de nem mindentudó
A Garmin FIT-dokumentációja szerint az aktivitásfájlban időponti minták, események és különböző összesítő adatok is szerepelhetnek. Ez lehetővé teszi, hogy az óra lefolyást rögzítsen, ne csupán ellenőrzőpontokat. A rögzítés gyakorisága és a ténylegesen jelen lévő adatmezők azonban a felvételtől és az eszköztől is függenek. A részletesebb fájl nem jelenti azt, hogy minden másodperc minden adata tökéletes.
A GPS által becsült útvonal és a hivatalosan kijelölt pályapont nem azonos mérési tárgy. Egy nagy épület mellett ugró helyzetjel pillanatnyi tempót torzíthat, a ténylegesen bejárt ív pedig eltérhet az elméleti legrövidebb vonaltól. A saját órás kilométerjelzés így nem biztos, hogy pontosan ott jelenik meg, ahol a verseny öt kilométeres jelölése. Ez nem automatikusan rosszul mért hivatalos pálya.
Érdemes külön nézetben megőrizni a hivatalos részidőt és az órás részletet. Előbbi jó támpont a pályapontok közti eltelt időre, utóbbi segíthet a szakaszon belüli események azonosításában. Ha eltérés van, ne a kedvezőbb számot válaszd bizonyítéknak. Keresd meg, ugyanazt az időt, távolságot és szünetkezelést hasonlítod-e össze.
Kép nagyításaA hiányzó részidőből ne gyárts bizonyított történetet
Egy üres cella annyit jelent, hogy az adott felületen nincs megjelenített időadat. Az okát külön kell tisztázni. Lehet technikai kérdés, megjelenítési hiány vagy a szervező által vizsgálandó eltérés. Nem az elemző futótárs feladata, hogy egyetlen hiányból végleges következtetést vonjon le a teljesítés szabályosságáról. A rendező rendelkezik az adott időmérési rendszer és versenyszabály hátterével.
A saját elemzésben jelöld az adatot hiányzónak. Ha a 25 kilométeres pont üres, de a 20-as és 30-as megvan, a teljes tíz kilométer idejét kiszámolhatod, de a köztes két öt kilométer külön idejét nem ismered. Egyenletes elosztással becsülhetsz szemléltető értéket, de azt nem szabad mért részidőként feltüntetni. A becsült és megfigyelt adat két külön kategória.
Ha saját eredményedben látszik probléma, őrizd meg az eredeti felvételt, a rajtszámot és a pontos kérdést, majd az esemény hivatalos csatornáján egyeztess. A teljesítmény megértésének célja a tisztázás, nem a hiányzó rész fantáziával való kitöltése. Ugyanez a hozzáállás más futó adatainál is indokolt.
Készíts egy rövid, ellenőrizhető maratoni elemzést
A végső munkalapnak nem kell bonyolultnak lennie. Először szerepeljen az eredeti forrás és az időalap. Utána a kumulált idők és a tényleges szakasztávok. Ezután jöhetnek a kivonással számított szakaszidők és az egységes átlagtempók. Végül csak a lényeges eseménymegjegyzéseket és az adatbizonytalanságot írd mellé. Így a következtetés lépései más számára is követhetők.
Az értelmezést néhány pontos állításra szűkítheted: a középső szakaszok hasonlóak voltak; a 25. kilométer után fokozatosan nőtt az idő; a végső rövid rész más tempót mutatott; az egyik ablak megállást tartalmazott. Ezek többet mondanak, mint az egész versenyre ragasztott egyetlen címke. Ha valamelyik magyarázat csak feltételezés, ezt külön jelezd.
A részidőlista így egyszerre marad hasznos és a helyén kezelt eszköz. Megmutatja a maraton nagyobb ívét, segít a számolásban és a következő felkészülési kérdés megfogalmazásában. A két időmérőpont között zajló teljes futást azonban nem tudja elmesélni. A jó elemzés éppen attól pontos, hogy ezt a határt is láthatóvá teszi.
Források
- Dong és Li: maratoni irambeosztási mintázatok részidők alapján.
- Smyth: késői maratoni lassulás nagy adatbázisú elemzése.
- Garmin: FIT aktivitásfájlok feldolgozása.
- B.A.A.: a 2026-os Boston Marathon szabályzata.


