Különböző korú testvéreknek közös futós játékot választani nem pusztán annyi, hogy ugyanazt a távot rövidebbre vesszük a kisebbnek. Lehet, hogy az egyik gyerek a szabályt szeretné kitalálni, a másik a történetbe kapcsolódna be, és aznap egyiküknek sincs kedve egymással versenyezni. A közös játék akkor működik, ha többféleképpen lehet benne részt venni, miközben a felnőtt számára is áttekinthető marad a helyzet.
A következő ötletek családi játéktervezéshez készültek. Nem korosztályos edzéstervet és nem ajánlott futótávolságokat adnak: a résztvevők aktuális igénye, a helyszín és a szükséges felügyelet szerint kell választani. A játékot meg is lehet változtatni vagy abba lehet hagyni. Az együtt töltött időt nem szükséges minden alkalommal rajttal, időméréssel és győztessel keretezni.
Az életkor mellett az érdeklődést is nézd
A testvérek életkora fontos háttér, de nem írja le egyedül, hogyan szeretnek játszani. Ugyanaz a gyerek az egyik napon szívesen követ hosszabb történetet, máskor inkább egyetlen egyszerű feladatot választ. A nagyobb testvér sem feltétlenül akar mindig irányítani, a kisebb pedig nem szükségszerűen csak követőként venne részt.
Először kérdezd meg, mihez lenne kedvük: közösen keresnének valamit a kijelölt területen, utánoznának mozdulatokat, vagy inkább egy rövid képzeletbeli történetet játszanának el? A választásból ne legyen hosszú családi szavazás. Két-három megvalósítható ötletet kínálj, és hallgasd meg azt is, ha valamelyik gyerek most másfajta elfoglaltságot szeretne.
A Play Scotland aktív játékról szóló tájékoztatója a választás, az öröm és a társakkal megélt játék szerepét is kiemeli. Ez a szemlélet a családi tervezésben abban segít, hogy a közös mozgás ne kizárólag felnőtt által kijelölt feladat legyen. Az itt szereplő játékváltozatok saját ötletek, nem az oldal programjának átvételei.
Öt részlet módosítható külön-külön
Egy játékot nem csak a sebességével lehet könnyebbé vagy másként érdekessé tenni. Módosítható a szabályok száma, a kijelölt tér mérete, a mozgás módja, a szerep és a befejezés feltétele. Ha mind az ötöt egyszerre változtatod, senki nem tudja, mi történik; egyszerre egy-két részletet érdemes tisztázni.
A szabályok száma például lehet egyetlen egyszerű jelzés, vagy több egymás után következő rész. A tér lehet egy jól belátható kis szakasz, de nem kell a nagyobb gyereket emiatt felügyelet nélkül távolabb küldeni. A mozgás módja lehet séta, futás vagy más, a helyhez és az adott résztvevőhöz illő megoldás. Ne a különbségből csináljatok nyilvános képességbesorolást.
A szerep és a befejezés különösen sokat alakít a hangulaton. Lehet valaki történetmondó, jeladó, megfigyelő vagy résztvevő, és ezek cserélődhetnek. A befejezés lehet egy közösen elkészített történet vagy az, hogy mindenki hozzátett egy választott elemet. Így a játék vége nem feltétlenül attól függ, ki ért oda előbb.
| Módosítható rész | Egyszerűbb változat | Másfajta kihívás ugyanabban a játékban |
|---|---|---|
| Szabály | Egy jelzéshez egy választott mozdulat | A gyerekek maguk találnak ki új jelzést |
| Tér | Közös, belátható kis terület | Több megálló ugyanazon felügyelhető helyen |
| Mozgás | Mindenki a saját vállalt módján halad | Más ritmus vagy történethez illő mozdulat |
| Szerep | Közös végrehajtás | Rövid időre jeladó vagy mesélő |
| Befejezés | Egy közös feladat lezárása | Mindenki hozzáadott valamit a történethez |
A táblázat nem életkori teljesítménylépcső. Az egyik oszlopból sem kell a másikba „feljebb jutni”. A cél az, hogy ugyanazon közös kereten belül legyen választási lehetőség, és a különböző érdeklődésű gyerekek ne csak ugyanazt a feladatot kapják eltérő nehézségűnek elnevezve.
Ábra nagyítása ↗Az ábra szöveges változata
- Szabály
- Kevés, mindenki által ismert jelzés.
- Tér
- Közös, ténylegesen felügyelhető terület.
- Mozgás
- Vállalt mód, nem kötelező azonos sebesség.
- Szerep
- Résztvevő, mesélő vagy jeladó cserélhetően.
- Befejezés
- Közös lezárás a győztes keresése helyett.
Első saját játék: a mozgó történet
Válasszatok egy egyszerű történetet, például egy képzeletbeli levél közös eljuttatását a kiindulóponttól egy kijelölt megállóig. A levél lehet pusztán elképzelt, így nincs szükség eszközre vagy eldobható tárgyra. A gyerekek felváltva mondhatják, mi történik a következő részen, a felnőtt pedig a tényleges hely határain belül tartja a programot.
Aki egyszerűbb feladatot szeretne, választhat egyetlen elemet: most csendben haladunk, most együtt integetünk a képzeletbeli címzettnek, vagy a megállónál közösen kitaláljuk a levél szövegét. Aki összetettebb történethez kapcsolódna, megjegyezhet több állomást, nevet adhat a szereplőknek, vagy összekötheti a korábbi részleteket. Ettől még nem ő lesz a kisebb testvér felügyelője.
A történet a mozgás módjától függetlenül folytatható. Ha valaki sétálna, a mese nem áll meg és nem kell miatta új szerepet kitalálni számára. Ne szerepeljen benne kötelező menekülés, meredek terep vagy olyan versenyhelyzet, amely a kijelölt területen kívülre csábít. A fantázia adhat változatosságot anélkül, hogy a valós környezet határait feloldanátok.
Második saját játék: közös jelgyűjtemény
A játék elején találjatok ki kevés, könnyen felismerhető jelzést. Egy szó, egy kézmozdulat vagy egy mutatott rajz jelezhet olyan egyszerű váltást, amelyet mindenki megértett. Például a „lámpás” szóhoz közös megállás és körülnézés tartozhat, a „posta” szóhoz pedig a következő kijelölt pontig választott haladás. A konkrét mozdulatot a helynek és a résztvevőknek megfelelően válasszátok.
A testvérek felváltva adhatnak jelet, de a felnőtt továbbra is figyeli a területet. A jeladó szerepe ne járjon azzal, hogy valaki korlátlanul gyorsíthatja a többieket vagy büntetőfeladatot oszthat. Előre mondjátok meg, melyik jel mit jelent, és hogyan lehet szünetet kérni. A szabály a közös játékot segítse, ne a másik rajtakapását.
Ha a gyerekek több szabályt szeretnének, csak akkor bővítsétek a készletet, amikor mindenki érti az alapot. Aki nem akar új jelet tanulni, maradhat a közösen vállalt változatnál. A játék közben kitalált titkos szabály ne tegye vesztes helyzetbe a másikat. A közös jelrendszer akkor érdekes, ha követhető, nem attól, hogy minél könnyebb elrontani.
Harmadik saját játék: egy hely, több feladat
Jelöljetek ki néhány jól látható megállót ugyanazon felügyelhető területen. Minden ponton választható feladat legyen: megfigyelés, egy saját mozdulat megmutatása vagy egy rövid történetelem. A pontok közti haladás módját közösen beszéljétek meg, és ne a teljes kör gyorsasága döntse el, kinek sikerült a játék.
Az egyik testvér választhatja azt, hogy megnevez valamit, amit a kijelölt helyről lát, a másik pedig ugyanott kérdést talál ki róla. Nem kell növényt leszedni, tárgyat elvinni vagy elbújni hozzá. A megfigyelést a felnőtt által ismert határon belül tartsátok, és mások személyét, ruháját vagy mozgását ne tegyétek pontgyűjtő feladattá.
Ezt a játékot könnyű megszakítani. Egy megálló után is lehet közösen lezárni, ha valamelyik résztvevő más programot szeretne. A bejárt pontok száma nem teljesítménykövetelmény. Ha valaki több feladatot választott volna, a felnőttel külön is megbeszélheti a folytatást, amennyiben az egész család felügyelete és időkerete továbbra is rendezett.
Ábra nagyítása ↗Az ábra szöveges változata
- Történetválasztó
- Megnevezi a képzeletbeli levelet és címzettjét.
- Közös haladás
- A kijelölt valódi határok között történik.
- Részletalkotó
- Egy mozdulatot, mondatot vagy megállót ad hozzá.
- Közös lezárás
- A történet séta és szünet mellett is befejezhető.
Negyedik saját játék: páros ötletcsere
A testvérek egymásnak választhatnak egy-egy mozgásos vagy mesélős ötletet a korábban közösen jóváhagyott lehetőségek közül. Például az egyik kiválasztja, milyen képzeletbeli helyre érkeztek, a másik megmutatja, hogyan köszönti ott a társakat. A következő körben szerepet cserélnek. Nem egymás teljesítményének bírái, hanem közös alkotók.
A feladatban legyen jog a módosításra: „ezt most inkább sétálva”, „másik mozdulatot választok”, vagy „ezt a részt kihagyom”. A nagyobb gyerek ne kapja meg automatikusan a felnőtt irányítási szerepét, és a kisebb kérése se írja felül korlátlanul a többiek választását. A felnőtt segít abban, hogy a részvétel és a határ mindkét irányban érthető legyen.
Ha az ötletcsere vitává válik, nem szükséges azonnal igazságot tenni abban, melyik játék jobb. Meg lehet állni, külön meghallgatni, mi nem működik, majd egy egyszerűbb közös változatot vagy eltérő elfoglaltságot választani. A családi játék nem kötelez arra, hogy minden gyerek minden pillanatban ugyanabban a tevékenységben maradjon.
Ötödik saját játék: közös térkép emlékezetből
Egy rövid, közösen bejárt terület után a gyerekek elképzelt vagy papírra rajzolt térképet készíthetnek a megállókról. A hangsúly a történeten és az észrevett részleteken van, nem a méretarány helyes visszaadásán. Aki szeretne, megnevez egy pontot, más kitalál hozzá jelképet vagy összekapcsolja a többiek mondanivalóját.
Ez a levezető játék nem önálló tájékozódási feladat. A gyerekeket ne küldd el emlékezetből visszakeresni egy távoli állomást, és az elkészített rajz ne helyettesítsen valós útvonalismeretet. A közösen bejárt hely emléke adja a témát. Később a család eldöntheti, megőrzi-e a rajzot, vagy a játék az elkészítésével ért véget.
A feladat a különböző érdeklődéseket is összekötheti: valaki a futós részben vesz részt szívesen, más a rajznál vagy a történetnél kapcsolódik erősebben. Ez nem hiányos részvétel. A közös program értékét nem szükséges abból levezetni, hogy mindenki ugyanannyi mozgásos és ugyanannyi nyugodt részt választott-e.
A helyszín szabályai a játékban is érvényesek
A futós játékhoz előbb nézzétek meg a kijelölt területet. Járműforgalom, kerékpáros kapcsolat, vízpart, lépcső, mások játéktere vagy nem belátható rész befolyásolja, mi fér bele. A gyerekeknek egyszerűen mutasd meg a valós határokat. A felnőtt vállalja a helyszín felmérését és a szükséges felügyeletet; ezt egy játékos elnevezés nem teszi át a testvérekre.
Ha a park vagy védett terület használata korlátozott, a játék alkalmazkodjon hozzá. Ne gyűjtsetek természetből tárgyakat csak azért, mert az ötletben kincs szerepel, és ne legyen feladat elrejtett tárgy után letérni a használható útról. Ugyanez igaz a hulladékra: a kellékek és csomagolások a családdal együtt távoznak. A tér használatával mások programját sem kell elfoglalni.
Az NHS családi mozgásról szóló Let’s Move oldala egyszerű, játékos közös elfoglaltságokra hívja fel a figyelmet, különleges felszerelés nélkül is. Itt ebből csak ezt az általános lehetőséget használjuk; a cikk nem ír elő életkori mozgásperceket vagy otthoni edzésadagot. Egyéni egészségi kérdésre megfelelő szakemberrel egyeztetett válasz kell.
Hogyan derül ki, hogy a szabályt kell megváltoztatni?
Figyeld a játék működését, de ne értékeld folyamatosan a gyerekeket. Ha valaki sokat vár, mert a feladat csak egy embernek ad szerepet, alakítható a szerkezet. Ha az egyik testvér mindig előbb végez, lehet közös befejezést vagy eltérő feladatot választani. A változtatás célja ne a gyorsabb visszafogásának nyilvános büntetése legyen, hanem több használható részvételi út.
Ha a gyerekek azt mondják, más játékot szeretnének, kérdezd meg, mi legyen más benne. A Play Their Way választást és gyermeki véleményt tárgyaló anyaga ebben általános támpontot ad: a meghallgatás mellett a döntés következményének is érthetőnek kell lennie. Családi helyzetben mondd el, melyik kérést tudjátok most megvalósítani, és miért marad más a következő alkalomra.
Végül egy egyszerű kérdés segíthet: melyik részt játszanád máskor is, és melyiket változtatnád meg? Ne a testvérek egymásról adott értékelését kérd. A saját választásukról beszélhetnek, és abból épülhet következő alkalom. A jó közös játék így nem az életkorkülönbség eltüntetésére törekszik, hanem olyan keretet ad, amelyben a különbségek mellett is lehet együtt lenni.



