Két ugyanolyan hosszú kör egészen más feladat lehet
Tíz kilométer szerepel mindkét útvonal mellett, mégis az egyik könnyen áttekinthető, hullámzó kör, a másik hosszú emelkedőt és meredekebb visszautat tartalmaz. A különbség egy részét a szintprofil megmutatja. Ehhez azonban nem elég a görbe alakjára pillantani: érteni kell a tengelyeket, az összesített szint és a legmagasabb pont különbségét, valamint azt, mit hagy ki az ábra.
A szintprofil a tervezés egyik eszköze. Nem önálló nehézségi bizonyítvány, és nem mondja meg automatikusan, mennyi idő alatt érsz végig. Ebben az útmutatóban azt nézzük meg, milyen kérdéseket tudsz feltenni vele egy új terepkör előtt, hogyan vetheted össze a térképpel, és mely következtetéseket érdemes nyitva hagyni.
Először olvasd el a tengelyeket
A vízszintes tengely többnyire a megtett távolságot, a függőleges a magasságot mutatja. Ezt minden ábrán ellenőrizd: egy rögzített aktivitás megjelenítése időalapú is lehet. Ha a vízszintes skála időt mutat, a görbe meredekségét nem ugyanúgy lehet értelmezni, mint távolságalapú profilon.
A magasságnál nézd meg a mértékegységet és a skála induló értékét. Egy olyan ábra, amelynek függőleges tartománya néhány tíz méter, a kisebb hullámokat is látványos hegyekként mutathatja. Másik megjelenítésben ugyanazok a változások szinte eltűnnek. A képernyőn látható csúcsos forma önmagában nem számszerű adat.
Ha két útvonalat hasonlítasz össze, azonos vagy legalább értett skálát használj. Ellenkező esetben az egyik profil csak azért tűnhet meredekebbnek, mert keskenyebb helyre vagy eltérő magasságtartományba rajzolták. A döntéshez a számokat és a szakaszok helyét nézd, ne pusztán a grafika drámaiságát.
Legmagasabb pont, szintkülönbség és összes emelkedés
A legmagasabb pont egy hely magassága. A rajt és cél közötti szintkülönbség két pont eltérése. Az összes emelkedés a közben megtett felfelé haladások összege az adott számítás szerint. Kör alakú útvonalnál a rajt és a cél azonos helyen lehet, ettől még jelentős emelkedés szerepelhet közben.
Szerkesztett példa: a kör 200 méteren indul, felmegy 350-re, visszaereszkedik 250-re, majd ismét feljut 350-re és visszatér a rajthoz. A legmagasabb pont 350 méter, az indulás és befejezés közötti szintkülönbség nulla, az egyszerűsített összes emelkedés pedig 150 + 100 = 250 méter. Három különböző szám három különböző kérdésre válaszol.
| Adat | Mit mond meg? | Mit nem mond meg önmagában? |
|---|---|---|
| Legmagasabb pont | Milyen magasra jut a vonal | Hány emelkedőt jársz be |
| Rajt–cél szintkülönbség | Mennyivel máshol végződik a magasság | A köztes feladat mennyiségét |
| Összes emelkedés | A felfelé szakaszok összegét a számítás szerint | Az emelkedők sorrendjét és talaját |
| Összes ereszkedés | A lefelé szakaszok összegét | A lejtők követhetőségét és technikai jellegét |
Ábra nagyítása ↗Az ábra szöveges változata
- Legmagasabb: 350 m
- Egyetlen pont magassága.
- Rajt–cél: 0 m
- Az indulás és befejezés eltérése.
- Emelkedés: 250 m
- 150 és 100 méter felfelé összege.
Ugyanannyi szint többféleképpen oszolhat el
Háromszáz méter összes emelkedés lehet egy hosszabb felmenet, de több kisebb hullám összege is. A teljes szám azonos lehet, miközben a nap feladatának ritmusa különbözik. Máskor érsz döntési ponthoz, más sorrendben következik a navigáció és a visszaút, és más szakaszokhoz kapcsolódhat kiszállási lehetőség.
A profil olvasásakor ezért jelöld meg, hol kezdődik és hol ér véget egy-egy összefüggő emelkedő. Nézd meg, milyen hosszú távon történik a magasságváltozás, és hol helyezkedik el a teljes útvonalban. Egy késői emelkedő a tervezésben más kérdést vet fel, mint ugyanaz a forma közvetlenül a rajt után.
Ne használj általános átváltást arra, hogy ennyi szint „pontosan ennyi plusz kilométer”. Egy ilyen egyszerűsítés legfeljebb meghatározott módszer része lehet, ismert feltételekkel. A saját tervezésedben a távolság és a szint mellé a talaj, az útvonalvezetés, a tapasztalatod és az aktuális körülmény is szükséges.
Mit jelent a százalékos meredekség?
Egyszerű térképi közelítésben a magasságváltozás és a vízszintes távolság aránya adja a százalékos lejtést vagy emelkedést. Ha 100 métert emelkedsz 1000 méter vízszintes távolság alatt, az átlagos arány 10 százalék. Ugyanaz a 100 méter 5000 méteren elosztva 2 százalék. Ezek saját számítási példák a fogalom megértéséhez.
Az átlag nem írja le az összes helyi részt. Egy tízszázalékos átlagú emelkedőben lehet enyhébb és meredekebb szakasz is. A digitális alkalmazások számítása és a használt távolságfogalom eltérhet, ezért nézd meg a saját rendszered magyarázatát. A képernyőn kiírt legmeredekebb pillanatnyi értéket se kezeld korlátlan pontosságú terepmérésként.
A százalék nem azonos a fokkal. Ha valaki egy útvonalat egyszer százalékban, másszor fokban jellemez, a számokat nem lehet egyszerűen egymás helyére írni. Ha nem egyértelmű az egység, kérdezz rá. A tervezéshez nincs szükség bonyolult trigonometriai számításra, de a mértékegység félreértése jelentősen torzíthatja az elképzelésedet.
A profilt a térképpel együtt olvasd
A görbe megmutatja a magasság alakulását a vonal mentén, de a környezetet csak korlátozottan. A térképen nézd meg az emelkedő útvonalát, a jelzett utakat, a csomópontokat és a közelben lévő, valóban használható visszaút lehetőségét. A két nézet egymást egészíti ki.
Az Ordnance Survey szintvonalakról szóló oktatóoldala azt szemlélteti, hogy az egymáshoz közelebb futó szintvonalak meredekebb lejtőt jeleznek. A térkép jelmagyarázatából a szintvonalköz értékét is meg kell ismerned. A vonalak sűrűsége így értelmezhető kapcsolatot teremt a profil és a terep formája között.
Ha a profil szerint hosszú emelkedő következik, a térképen vizsgáld meg, milyen utat követ hozzá a nyomvonal. A szintadat nem mondja meg, hogy széles erdei út, keskeny ösvény vagy lépcsős szakasz szerepel-e ott. Ezt a megfelelő térképi jelből, a hiteles útvonalleírásból és szükség esetén helyi tájékozódásból tudhatod meg.
Miért térhet el két alkalmazás szintösszege?
A szintadat forrása és feldolgozása számít. Más érték jelenhet meg egy rögzített aktivitásban és az abból készített tervezett útvonalban. A Garmin pályakészítési támogatási oldala például leírja, hogy aktivitásból pályává alakításkor a rendszer digitális magasságmodell adatait használhatja, ezért az összesített emelkedés és ereszkedés változhat.
Ebből nem következik, hogy mindig a kisebb vagy mindig a nagyobb szám az igaz. Előbb nézd meg, milyen adatból és milyen művelettel keletkezett az eredmény. Ha két szolgáltatás eltér, a források megnevezésével őrizd meg a különbséget. A tervezésben bizonytalanságként kezeld, ne kényelmi alapon válassz közülük.
Gyanús lehet egy olyan profil is, amely rövid távolságon több nagy, keskeny tüskét mutat, miközben a térkép és a hiteles leírás nem utal ilyen felszínre. Ez adatellenőrzési feladat. A tüskékből ne gyárts automatikusan újabb nehézségi kategóriát, és ne töröld őket meggondolás nélkül csak azért, mert túl nagynak tűnnek.
Ábra nagyítása ↗Az ábra szöveges változata
- Egy fő emelkedő
- Hol kezdődik, milyen hosszú és mi követi?
- Sok kisebb hullám
- Milyen sorrendben és útvonalváltásokkal ismétlődnek?
- Külön ellenőrzés
- Talaj, hozzáférés és navigáció nem derül ki a görbéből.
A lejtő nem ingyenes befejezés
A profil lefelé mutató utolsó része könnyen azt az érzést kelti, hogy a munka már biztosan véget ér a csúcson. A visszaút azonban továbbra is útvonal és mozgási feladat. Nézd meg a hosszát, az irányváltásokat, a felszín jellegét és a végpont megközelítését. Egy lefelé rajzolt vonal önmagában nem jelenti, hogy a szakasz gyors vagy egyszerű lesz.
Itt sem egyetlen általános technikai szabály a megoldás. A személyes tapasztalatodhoz illő útvonalat válassz, és ha egy tereprész kezelését még tanulod, ahhoz megfelelő körülményt és szükség esetén szakmai segítséget keress. A térkép előtti tervezésben az a fontos, hogy a lejtőt ne hagyd ki az idő- és útvonalbecslésből.
A végén elhelyezkedő városi vagy közlekedési szakaszt is számold hozzá a programhoz. Attól, hogy a profil már visszatért a kiindulási magasságra, még lehet hátra gyaloglás a megállóig, átkelés vagy keresgélés egy parkolónál. A terepkör és a hazajutás időkerete kapcsolódjon egymáshoz.
Szerkesztett összehasonlítás két tizenkét kilométeres körre
Az első képzeletbeli körben a rajt után egy összefüggő emelkedő vezet a magasabb részre, majd hosszú visszaút következik. A másodikban hat kisebb hullám ismétlődik. Tegyük fel, hogy a távolság és a számított összes emelkedés azonos. A két feladatot mégsem célszerű ugyanazzal a rövid mondattal leírni.
Az első körnél a tervezési kérdés az emelkedő hossza, a magasabb pont környezete és a visszaút ellenőrzése. A másodiknál a hullámok sorrendje, a sokszori útvonalváltás és a köztes döntési pontok lehetnek fontosak. Egyikből sem következik általánosan, hogy minden futónak az egyik könnyebb. A saját tapasztalat és az aktuális cél nélkül ez nem dönthető el.
A két profil mellé ezért egy-egy rövid szöveges leírás is készüljön. Például egy fő emelkedővel tagolt kör, illetve sok rövid hullámot tartalmazó kör. Ez még mindig nem teljes nehézségi minősítés, viszont már több használható információt ad, mint az azonos kilométer és szintösszeg.
Milyen adat hiányzik a görbéből?
A talaj aktuális állapota, a sár, a jég, a kidőlt fa vagy egy ideiglenes lezárás nem feltétlenül látszik a profilban. Ugyanígy hiányozhat róla a navigáció bonyolultsága, az árnyékos és nyílt részek váltakozása, valamint a kapcsolat a közlekedési pontokkal. Ezekhez külön információ kell.
A MTSZ aktuális figyelmeztetéseinél ellenőrizheted a területre vonatkozó közléseket. Az adott terület kezelőjének tájékoztatója és az időjárási helyzet szintén a tervezés része. A profil nem jogosít fel arra, hogy egy lezárt vagy bizonytalan szakaszt kövess csak azért, mert a görbe belefér a saját elképzelésedbe.
A vízvétel, a szolgáltatások és a kiszállási lehetőségek helyét se pusztán a magasság alapján becsüld. Egy közelinek tűnő völgy nem feltétlenül vezet elérhető megállóhoz. A térképen és a megfelelő forrásokból kell ellenőrizni a tényleges kapcsolatot.
Saját profilolvasó lap öt sorban
Írd fel az útvonal forrását és az alkalmazott változatot. Második sorban szerepeljen a távolság és a szintadat értelmezése. Harmadikként nevezd meg a fő emelkedőket és lejtőket a sorrendjükkel együtt. Negyedikként rögzítsd, melyik részhez kell további terep- vagy hozzáférési információ. Végül írd le, mi alapján illik a kör a saját mostani programodhoz.
Ha egy sorra nincs válasz, abból további ellenőrzési feladat lesz. Nem kell a teljes útvonalat használhatatlannak minősíteni, de az ismeretlen részt ne nevezd automatikusan könnyűnek. Első bejárásra egyszerűbb, jobban értett változatot is választhatsz, és később visszatérhetsz az összetettebb körhöz.
A bejárás után a saját megfigyelésedet a profil mellé tedd, ne a helyére. Így összevethető marad, mit mutatott előre a rajz és mi jelentett a valóságban feladatot. A következő tervezéskor már nemcsak az összes szintet nézed majd, hanem annak eloszlását és a hozzá tartozó útvonalat is.



