A „hatszor négyszáz méter” még nem teljes edzésleírás. Nem tudjuk belőle, milyen gyorsan futsz, mennyit és hogyan pihensz, mi előzi meg a sorozatot, és mi alapján döntesz a befejezésről. Ugyanaz a néhány szám egészen más feladatot jelenthet két futónak.
A résztávos edzés megértéséhez a gyors rész és a pihenő közös tervét kell látni. A pihenő nem az a kellemetlen szünet, amelyet minél rövidebbre kell szorítani, hanem az egyik fő változó. A jól megválasztott sorozat ismételhető munkát tesz lehetővé a célhoz illő erőfeszítéssel.
Hogyan olvasd a rövidítéseket?
A „6 × 400 méter, köztük 200 méter könnyű” általában hat munkaszakaszt jelent, az egymást követő gyors részek között könnyű mozgással. De még ebből sem derül ki, hogy a kétszáz méter séta vagy kocogás, mennyi idő alatt történik, és a végén kell-e külön könnyű részt hozzáadni. Edzővel vagy csoportban ezeket érdemes tisztázni.
Az „ismétlés” egy munkaszakasz lehet; a „sorozat” több ismétlésből álló blokk. Ha két blokk között hosszabb pihenő van, az is külön tervezési elem. Az edzésnaplóban ne csak a gyors szakaszokat tartsd meg: a sorozatpihenő lényeges része annak, amit végrehajtottál.
A kilométertempót a pillanatnyi állapothoz kell értelmezni. A tervezett versenytempó és a jelenleg reálisan futható tempó különbözhet. Egy fél év múlva megcélzott eredmény nem automatikus sebességelőírás a mai résztávokhoz.
Először a cél, utána a táv
Rövid, gyors ismétléssel lehet a rendezett gyors futást gyakorolni; hosszabb, visszafogottabb szakaszokkal tartós erőfeszítést felosztani. Más feladat a versenytempó ismerőssé tétele és az erős keringési terhelést adó intervallum. A hasonló kinézetű sorozatok mögött nem feltétlenül azonos szándék áll.
A cél meghatározza, milyen hibát szeretnél elkerülni. Ha a mozgás kontrollja fontos, a kapkodó utolsó ismétlés nem jó bizonyítvány. Ha az egyenletes, tartós munkát gyakorlod, egy sokkal gyorsabb első szakasz könnyen elrontja a fő részt. Az edzés értékét nem a legjobb egyetlen idő méri.
Egy használható célmondat így hangozhat: ma közel egyenletes erőfeszítésű szakaszokat szeretnék teljesíteni, a végén is rendezett mozgással. Ez a kijelentés még nem adagolás, de segít megítélni, hogy az adott sebesség és pihenő a feladatot szolgálja-e.
Idő vagy távolság legyen a mérték?
Távolságra futva ugyanaz a szakasz eltérő ideig tart egy gyorsabb és egy lassabb résztvevőnek. Egy kilométer az egyiküknek rövid, erős munkaszakasz, a másiknak lényegesen hosszabb terhelés. Ezért a közös táv nem feltétlenül jelent közös élettani feladatot.
Időalapú ismétlésnél az időtartam azonos, a megtett út különböző. Ez közösségi edzésen jól használható, ha a találkozási pontokat is megtervezik. A választás ne pusztán az óra kényelméről szóljon, hanem arról, hogy a feladat melyik tulajdonságát szeretnéd kontrollálni.
Pályán a kimért táv megkönnyíti az összehasonlítást. Kanyargós, dombos vagy rosszul mért útvonalon az idő és az érzékelt erőfeszítés gyakran értelmesebb támpont. A GPS által kimért négyszáz méter nem minden környezetben egyenértékű az atlétikai pálya négyszáz méterével.
Ábra nagyítása ↗Az ábra szöveges változata
- Cél
- Milyen képességet és milyen végrehajtást gyakorolsz?
- Szakasz
- Idő vagy táv, ismétlésszám és sorozatok.
- Iram
- A jelenlegi állapothoz illő erőfeszítés.
- Pihenő
- Időtartam és forma: séta, kocogás vagy állás.
- Befejezés
- Felső határ és a feladathoz illő minőség.
A pihenő hossza megváltoztatja az edzést
Egy kilenc edzett férfi futóval végzett vizsgálat ugyanahhoz a négyperces munkaszakaszokból álló feladathoz különböző hosszúságú pihenőket rendelt. A kutatók az önválasztott intenzitást, az élettani választ és az érzékelt erőfeszítést is vizsgálták. Már a kérdésfeltevés mutatja: a pihenő nem mellékes adat.
Egy másik kísérletben tizenegy mérsékelten edzett férfi két-, három- és négyperces aktív pihenővel futott négyszer négy percet. A rövidebb pihenő bizonyos stresszmutatókat és az erőfeszítésérzetet növelte, miközben több oxigénfelvételi mutató nem különbözött a pihenők között.
Ebből nem következik univerzális ideális pihenő. A vizsgált sebesség, időtartam és résztvevői kör együtt tartozik az eredményhez. A gyakorlati tanulság az, hogy a több szenvedés és a rövidebb szünet nem automatikusan jelent a célhoz jobb edzésingert.
Aktív vagy passzív pihenő?
Séta, könnyű kocogás és állás eltérő módon tölti ki a szünetet. Aktív pihenőnél tovább mozogsz, de a mozgás intenzitása is számít. A túl gyorsan futott „pihenő” újabb terhelésszakasz lehet, különösen akkor, ha a futó a csoport leggyorsabb tagjához igazodik.
A passzív pihenő sem lustaság. Bizonyos gyorsasági feladatoknál a következő ismétlés minősége érdekében indokolt lehet. Ugyanakkor egy hideg, szeles pálya szélén hosszasan állva a környezet és a komfort is fontos szempont. A pihenő formáját a teljes helyzethez kell választani.
Ha megváltoztatod a pihenő módját, azt jegyezd fel. Két azonos gyors időket tartalmazó edzés nem azonos, ha az egyik között sétáltál, a másikban lendületesen kocogtál. Összehasonlításnál a sorozat teljes szerkezete számít.
Miért nem elég az összes gyors kilométer?
Hat kilométer gyors futás több rövidebb vagy kevesebb hosszabb szakaszból is összeállhat. Az össztáv azonossága mellett a szakaszok ideje és a pihenők elrendezése különböző élményt és választ adhat. Ne kezeld a gyors kilométert minden edzésben azonos pénznemként.
Egy középtávfutókon végzett elsődleges vizsgálat négyszáz méteres és egy kilométeres ismétlések során eltérő izom-oxigenizációs és pulzusválaszokat talált. A tanulmány nem választ minden célra győztes protokollt, hanem azt szemlélteti, hogy az edzés felépítése más-más mutatót hangsúlyozhat.
A saját naplóban ezért hasznos külön rögzíteni a gyors összidőt, a szakaszhosszt és a pihenőt. Ha csak a heti intenzív kilométerek összegét nézed, elveszhet az a különbség, amely a következő nap tervezéséhez a legfontosabb volna.
Az első ismétlés legyen a terv része
Az elején gyakori a túl gyors indulás: a lábak frissek, a csoport lendületes, a céltempó lassúnak tűnik. A rövid távon szerzett néhány másodperc azonban nem ingyenes. A későbbi visszaesés sokszor már ebből az első döntésből épül fel.
Az első munkaszakaszt használd ellenőrzésre. Megfelelő-e az útvonal, érthető-e az órajelzés, tarthatónak látszik-e a cél erőlködő hajrá nélkül? Ha nem, a következő szakasz előtt lehet módosítani. A jó edzés nem attól jó, hogy egy rossz kezdéshez makacsul ragaszkodsz.
Egyenletesre tervezett sorozatban a közel hasonló idők és a fokozatosan változó erőfeszítés együtt értelmezendők. A néhány másodperces eltérés önmagában nem kudarc; a szél, a kanyar és a mérés is hat rá. A nagy kilengést viszont érdemes megmagyarázni, nem automatikusan figyelmen kívül hagyni.
A bemelegítés nem az első gyors szakasz
A fő rész előtt legyen idő kényelmes mozgásra és az adott feladathoz szükséges átmenetre. Az előkészítés hossza egyéni és környezetfüggő; nem minden edzés előtt kell ugyanazt a hosszú gyakorlatsort végigcsinálni. Az első résztávot ne a teljes nyugalomból történő bemelegítés helyettesítőjeként használd.
Előre ellenőrizd, hol indulsz és hol fejezed be a szakaszt. Futópályán tartsd be a helyi használati szabályokat, és figyelj a többi sportolóra. Ha a pihenőben keresztezed a gyors sávot, nézz körül; az edzés leállított órája nem állítja meg a többieket.
A sorozat után a könnyű mozgás és a hazajutás is része az időkeretnek. Ha csak húsz perced van a fő részre, de nincs idő előtte felkészülni, a megoldás általában a fő rész egyszerűsítése. Az órarendbe nem férő edzés nem lesz jobb attól, hogy az előkészítést elhagyod.
Ábra nagyítása ↗Az ábra szöveges változata
- Közös indulás
- Azonos jel mellett eltérő lehet az ismétlés hossza.
- Egyéni beérkezés
- A saját szakasz végével indul a tervezett pihenő.
- Tisztázott újrarajt
- A közös szervezés őrizze meg a feladat egyéni terhelését.
Csoportban ne a rajtlista ossza az iramot
Azonos rajtjel mellett mindenki a saját feladatát teljesítheti. Érdemes képesség és cél alapján kisebb csoportot alkotni, vagy időre váltani, ha az azonos táv túl nagy különbséget hoz. A futótárs jelenléte segíthet, de ne legyen kötelező egy másik ember ismétléseit lemásolni.
A pihenő kezdetét is tisztázni kell. Ha mindenki akkor indul újra, amikor a leggyorsabb befejezte a pihenőt, a lassabban érkezőnek rövidebb szünet jut. Ez észrevétlenül éppen annak növeli a terhelését, akinek az adott sorozat már eleve nehezebb.
Hozzáférhető jelzést használjatok: hang, látható jel vagy személyesen egyeztetett megoldás segítheti a részvételt. A feladat rövid írásos leírása és a kérdezés lehetősége szintén hasznos. A közös edzés értéke nem a mindenáron azonos végrehajtás.
Mikor fejeződjön be a sorozat?
Legyen előre ismert felső ismétlésszám, de legyen minőségi megállási feltétel is. Ha a célhoz képest szétesik a mozgás, ismételten túl nagyot lassulsz, vagy csak erős hajrával tartható a szakasz, érdemes értékelni, hogy a folytatás ugyanazt a feladatot adná-e még.
Ez nem azt jelenti, hogy minden nehéz érzésnél abba kell hagyni. Az intenzív edzés lehet megterhelő. A különbség a célhoz illő, rendezett erőfeszítés és a tervet már nem szolgáló küzdelem között van. Ezt tapasztalattal és szakmai visszajelzéssel lehet egyre jobban felismerni.
Fájdalom, sántítás, szokatlan rosszullét vagy légzési nehézség esetén ne a következő köridő legyen a kérdés. Állj meg, és a tünet súlyosságának megfelelően kérj segítséget. A megszakított edzés adataiból később is lehet tanulni; a tüneten átfutás nem szükséges ellenőrző próba.
Egy módosítás egyszerre többet tanít
Ha ugyanazt a célú sorozatot később fejleszted, ne változzon automatikusan minden: a sebesség, az ismétlésszám, a szakaszhossz és a pihenő is. Több változó együttes emelésénél nehéz megérteni, mitől lett túl nagy a terhelés.
Értelmes előrelépés lehet azonos feladat kisebb kapkodással, vagy az, hogy a következő nap állapota kiszámíthatóbb. Nem kizárólag a rövidebb köridő jelent fejlődést. Az edzés a hét egészét szolgálja, ezért az utóhatása is értékelési szempont.
Betegség, kihagyás vagy nagy élethelyzeti terhelés után a régi sorozat nem automatikus kiindulópont. A legutóbbi sikeres edzés történeti adat, nem kötelezettség. Az újrakezdést a jelenlegi állapotból és az egészségi körülményekből kell megtervezni.
A naplóban a döntés is maradjon meg
Az ismétlések ideje mellé írd oda a pihenő formáját és hosszát, a körülményeket és a sorozat célját. Ha módosítottál, egy mondatban rögzítsd az okot. Később ebből érthető, hogy egy lassabb eredmény bölcs alkalmazkodás vagy más jellegű feladat volt-e.
Hasznos külön kérdés: ugyanebben a helyzetben újra ezt választanám? Lehet, hogy a szakaszhossz jól működött, de az útvonal rossz volt; a tempó megfelelő, a pihenő viszont túl sietős. A részletesebb értékelés nem feltétlenül hosszabb, csak pontosabb.
A résztávos edzés így válik néhány számból értelmes folyamattá. A munkaszakasz, a pihenő és a teljes hét együtt adja a terhelést. Akkor jól megtervezett a sorozat, ha a végén el tudod mondani, mit gyakoroltál, és nem csak azt, mennyire fáradtál el.
Források
- The impact of rest duration on work intensity and RPE during interval training.
- The Effects of Recovery Duration During High-Intensity Interval Exercise.
- Maximizing muscle deoxygenation during interval training in middle-distance runners.
A vizsgálatok konkrét protokolljai nem személyre szabott edzésadagok. A cikk példái az edzésleírás értelmezését segítik, egészségügyi alkalmassági vizsgálatot nem helyettesítenek.



