Összeadod a kilométerek mellett látható tempókat, elosztod a sorok számával, és nem azt kapod, amit az óra a futás átlagának nevez. Néhány másodperc az eltérés, de néha ennél nagyobb. Ez nem feltétlenül számítási hiba a készülékben. Lehet, hogy eltérő hosszú szakaszokat átlagoltál, már kerekített számokat használtál, vagy más időt vettél alapul.
A tempó idő osztva távolsággal, a sebesség pedig távolság osztva idővel. Ebből egyszerű, de könnyen félreérthető szabályok következnek. Saját, ellenőrizhető számpéldáink megmutatják, mikor helyes a kilométertempók egyszerű átlaga, mikor kell távolsággal súlyozni, és miért nem lehet a sebességeket ugyanúgy kezelni. A végén egy rövid ellenpróba segít eldönteni, kerekítést, más szakaszhatárt vagy más időfogalmat látsz-e.
Az alapképlet mindig a teljes idő és a teljes táv
Ha a futás kiválasztott részének ideje T, távolsága D, az átlagtempó T/D. Saját példánkban harminc perc és öt kilométer hat perc/kilométert ad. Az időt és a távot ugyanarra az ablakra kell megadni. Nem helyes a teljes futás idejét egy kiválasztott rész távolságával vagy a mozgóidőt egy másik nézet teljes eltelt idejével összekeverni.
A FIT Activity hivatalos dokumentációja külön tárolhat teljes aktivitás- és körösszesítőket, például időt és távolságot. A pillanatnyi rekordok megint más szintű adatot hordoznak. Ez megmagyarázza, miért több úton is előállíthat egy program átlagot. Az összesítő mező és a megjelenített, kerekített körtempók nem szükségképpen ugyanannak a számsornak azonos pontosságú másolatai.
Az átlag neve mellé ezért odaértendő a kiválasztott időfajta és távforrás is. A legegyszerűbb ellenpróba először a kijelzett teljes idő és teljes táv hányadosa. Ez még maga is lehet kerekített adatokból számolt közelítés, de megmutathatja az eltérés nagyságrendjét. Ha már itt más szám jön ki, érdemes az alkalmazás definícióját keresni, mielőtt a körökből bonyolultabb számolást építesz.
Azonos hosszú, teljes kilométereknél működik az egyszerű tempóátlag
Saját háromszakaszos futásunk mindegyik része pontosan egy kilométer. Az idők öt, hat és hét perc. A teljes táv három kilométer, az idő tizennyolc perc, tehát a teljes átlag hat perc/kilométer. A három tempó egyszerű átlaga is hat. Ez nem véletlen: az azonos távolságokhoz tartozó időket azonos súllyal összegezhetjük.
A fontos feltétel a valóban azonos táv és az azonos időkezelés. Ha az egyik sor utolsó, rövidebb szakasz, vagy az egyik tartalmaz szünetet, a másik pedig nem, már nem ugyanez a helyzet. A nézet kilométeres címe sem bizonyítja, hogy minden sor teljes kilométer. A szakasztáv oszlopát is nézd meg, különösen a futás utolsó részén.
A szabály más azonos távolságokra is érvényes: például több egyforma nyolcszáz méteres rész tempójának egyszerű átlaga megfelelő lehet, ha azonos feltételek mellett számolták őket. Nem a kilométer különleges, hanem az egyenlő távolság. Ha viszont az ismétlések között eltérő hosszú könnyű részeket is beleszámítasz, az összehasonlítás tartalma megváltozik. A határokat és a súlyokat együtt kell látni.
Az utolsó négyszáz métert nem szabad teljes kilométernek súlyozni
Saját következő futásunk első kilométere öt perc. Az utolsó négyszáz méter két perc negyven másodperc, tehát annak tempója 6:40 perc/kilométer. Az összes idő 7:40, a táv 1,4 kilométer. A teljes átlag 460 másodperc / 1,4, vagyis körülbelül 328,57 másodperc/kilométer: 5:28,6. Ez a megfelelő idő–táv arány.
Az ötperces és a 6:40-es tempó egyszerű átlaga ezzel szemben 5:50 lenne. Ez úgy súlyozza a rövid utolsó részt, mintha ugyanakkora távot képviselne, mint az első kilométer. A távolsággal súlyozott tempóátlag ugyanazt adja, mint a teljes idő osztva teljes távval: az ötperces érték egy kilométert, a 6:40-es csak 0,4 kilométert képvisel. Az arány a rész hosszától függ.
Az utolsó rész eltávolítása egy külön nézetből lehet értelmes, ha kizárólag teljes kilométereket szeretnél összevetni. A teljes futás átlagát azonban ilyenkor már nem ugyanabból az adathalmazból számolod. A „teljes kilométerek átlaga” és a „teljes futás átlaga” két külön szám marad. Az eltérés nem hibás, ha a név pontosan jelzi, melyik szakaszok szerepelnek benne.
Kép nagyításaA tempó és a sebesség átlaga nem felcserélhető
Saját két egykilométeres példában az első szakasz sebessége hat, a másodiké tizenkét kilométer/óra. Az első kilométer tíz perc, a második öt, így a két kilométer teljes ideje tizenöt perc. Az átlagtempó 7:30 perc/kilométer, az átlagsebesség nyolc kilométer/óra. A két sebesség egyszerű számtani átlaga viszont kilenc, ami ehhez az egyenlő távolságú futáshoz nem a megfelelő teljes átlagsebesség.
Más saját esetben a futó tíz percig halad hat, majd tíz percig tizenkét kilométer/órával. Az első rész egy, a második két kilométer, összesen három kilométer húsz perc alatt. Az átlagsebesség most kilenc kilométer/óra, az átlagtempó 6:40 perc/kilométer. A két egyes tempó, tíz és öt perc egyszerű átlaga 7:30 volna, ami itt nem helyes. Azonos időre és azonos távra más súlyozás adódik.
A két példa nem paradoxon: a sebesség és a tempó reciprok kapcsolatban áll. A lassabb rész egyenlő távon több ideig tart, egyenlő időben viszont kisebb távolságot ad. Ezért mindig azt kérdezd, mire vonatkozik az egyenlő súly: sorra, időre vagy távolságra? A biztos kiindulópont az egyező tartalmú teljes idő és teljes táv, nem a különböző kész átlagok ösztönös összekeverése.
A másodpercre kerekített sorokból már elveszett részlet
Saját ötkilométeres példánk első négy kilométere egyaránt 300,4 másodperc, az ötödik 302,4. A teljes idő 1504 másodperc, vagyis 25:04. A pontos átlagtempó 300,8 másodperc/kilométer, amely a legközelebbi egész másodpercre kerekítve 5:01. Az eredeti időadatokból számolt végső kijelzés ezt mutathatja.
Ha a körlista előbb minden kilométert külön egész másodpercre kerekít, az első négy sor 5:00, az utolsó 5:02 lesz. Ezek összege 1502 másodperc, átlaguk 300,4, ami újra kerekítve 5:00. A két út eredménye egy másodperccel eltér kilométerenként. A saját számpélda pontosan megmutatja, hogyan keletkezhet eltérés anélkül, hogy a teljes idő vagy bármelyik tényleges szakasz megváltozott volna.
A kerekítési hibát nem kell mindig növekvő torzításnak tekinteni: az egyik sor felfelé, a másik lefelé kerekedhet. A különbségek részben ki is egyenlíthetik egymást. Ugyanakkor a kijelzett számokból az eredeti tizedmásodpercek nem állíthatók vissza biztosan. A pontosabb eredményhez a megőrzött idő- és távadat kell, nem a képernyőre írt sorok újabb tizedesekkel való megjelenítése.
A szünet más időfogalommal más átlagot készít
Saját hatkilométeres futásunk mozgó része harminchat perc, közben négy perc állás történik. A mozgó idő alapján hat perc/kilométer, a negyvenperces teljes eltelt idő alapján 6:40 adódik. Mindkét szám ugyanahhoz a futáshoz kapcsolódhat, de más kérdésre válaszol. A különbséget nem oldja meg a tempók jobb súlyozása, ha az egyik nézet más időt számol.
A FIT-dekódolási útmutató külön kezeli a rögzített adatpontokat és az időmérő indításának, megállításának eseményeit. A hiányzó rekordok közti idő önmagában nem biztos szünet. A megfelelő időkezeléshez az események és a rögzítési mód is szükséges lehet. Az exportált pontok számából nem szabad automatikusan a futás másodperceit meghatározni.
Az összehasonlításban írd ki, eltelt időről, az időmérő működési idejéről vagy a szolgáltatás által mozgásként kezelt időről beszélsz. A körlista és a végső összesítő használhat eltérő definíciót, különösen több rendszeren keresztül. Ha a különbség nagyjából a megállások összidejének felel meg, ez értelmes ellenőrzési nyom. Nem bizonyíték, de megmutatja, hol érdemes a dokumentált számítási szabályt keresni.
A táv megváltozása is átírja a végső tempót
Saját példában ugyanaz a harmincperces felvétel az egyik feldolgozás szerint öt kilométer, a másikban 4,95. Az első átlag hat perc/kilométer, a második körülbelül 6:03,6. A futás ideje nem változott, a nevező igen. Ha a kilométeres sorok és a végső összesítő eltérő távforrásból készültek, a tempó eltérése nem pusztán kerekítési kérdés.
A GPX 1.1 hivatalos sémája földrajzi pontokat és hozzájuk rendelhető időadatot is leír. Egy ilyen pontsorból a fogadó saját távot és szakaszokat állíthat elő, ami nem feltétlenül ugyanaz az adatút, mint a készülék összesített távolsága. A formátum és a konkrét feldolgozó működése ezért a tempó összevetéséhez is hozzátartozik. A puszta perc/kilométer címke ezt nem tárja fel.
Az egyező táv fontosabb, mint hogy a két szám mennyire tetszik. Az egyik felületen tíz, a másikon 9,9 kilométerre jutó ugyanazon idő nem azonos átlagtempót ad. Az ellenőrzésben ezért előbb az időt és a távolságot hasonlítsd össze külön, majd csak utána a hányadosukat. Így elkerülhető, hogy az osztás eredményének eltérését önálló, megmagyarázhatatlan tempóhibaként kezeld.
Kép nagyításaAz időszöveg sem közönséges tizedes szám
Az 5:30 perc/kilométer öt perc és harminc másodperc, azaz 330 másodperc vagy 5,5 perc. Nem 5,30 tizedes perc. Saját táblázatban az 5:30 és 6:30 átlaga hat perc, ha mindkettő azonos távolságra vonatkozik. Ha a kettőspontot egyszerűen vesszőre cseréled, 5,30 és 6,30 átlagából 5,80 lesz, amely hibásan értelmezhető 5:80-ként vagy 5 perc 48 másodpercként.
A biztos megoldás a számításhoz az idők egységes másodperces alakja. A formázást csak a végén alakítsd vissza perc:másodperc formára. A táblázatkezelő saját időformátuma is működhet, ha pontosan ismert, hogyan tárolja és osztja a cellákat. Egy szép, kettőspontos kijelzés önmagában nem bizonyítja, hogy a cella valóban megfelelő időadat, és nem egyszerű szöveg.
Az órát is tartalmazó futásnál különösen figyelj a megjelenítésre. A teljes idő és a tempó más egységű mennyiség: az egyik időtartam, a másik idő távolságegységenként. Saját munkalapon ezért külön oszlopot kap a szakasz másodperce, kilométere és az ezekből számolt másodperc/kilométer. A világos szerkezet megakadályozza, hogy egy rosszul formázott cella később fejlődési trendnek látszó eltérést okozzon.
Egy rövid ellenpróba a két alkalmazás összehasonlításához
Először ellenőrizd, ugyanazt a futást és ugyanazt az ablakot nézed-e. Ezután írd fel a teljes időt, az időfajtát és a teljes távot, a lehető legpontosabb rendelkezésre álló értékekkel. Számítsd ki a hányadost másodperc/kilométerben, és csak a végén kerekíts. Ezután nézd meg, mit adnak a szakaszok idő- és távösszegei. A kész tempóoszlop átlaga csak ezek után legyen ellenpróba.
Ha a táv és az idő egyezik, de a kijelzett átlag néhány tized vagy egy másodperc erejéig eltér, a kerekítés lehet vizsgálandó ok. Ha eltér a táv, előbb annak forrását kell tisztázni. Ha az idő különbözik a szünetek körül, az időkezelést nézd meg. Ha a rövid utolsó szakasz erősen befolyásolja az egyszerű átlagot, a súlyozás hibája lehet jelen. A különbség mintázata segíti a következő kérdés kiválasztását.
A kerekített kilométertempók tehát csak megfelelő feltételek mellett adják vissza a teljes futás átlagát. Azonos távolság, azonos időfogalom és megőrzött pontosság szükséges, a sebesség és tempó átlagolása pedig eltérő súlyokat kívánhat. A teljes idő osztva teljes távval világos alapot ad az ellenőrzéshez. A napló így nem egy kedvezőbb szám kereséséről, hanem azonos tartalmú adatok következetes összevetéséről szólhat.
Források
- Garmin FIT Activity: kör- és aktivitásösszesítők, idő és távolság.
- Garmin FIT-dekódolás: rekordok, időmérő események és egyenetlen rögzítés.
- Topografix GPX 1.1: pontsorok és időadatok.


